Mi a különbség a melanoma, a bazálsejtes karcinóma és a laphámrák között?
A melanoma, a bazálsejtes karcinóma (BCC) és a laphámrák (SCC) a bőrdaganatok három leggyakoribb típusa, amelyek sejteredetükben, klinikai viselkedésükben, agresszivitásukban és áttétképzési hajlamukban alapvetően különböznek egymástól. A melanoma a pigmenttermelő melanocitákból indul ki, és bár ritkább, a legagresszívabb és legveszélyesebb típus, mivel korai stádiumban is gyors szisztémás áttétet adhat a nyirokcsomókba és távoli szervekbe. Ezzel szemben a bazálsejtes karcinóma és a laphámrák úgynevezett nem-melanoma típusú bőrdaganatok (keratinocita daganatok). A bazálsejtes karcinóma a leggyakoribb bőrrák, amely lassan növekszik, helyileg invazív lehet, azonban áttétet rendkívül ritkán képez, így a halálozása elenyésző. A laphámrák a hám felszínesebb keratinocitáiból alakul ki, gyakran rákmegelőző állapotokból (például aktinikus keratózisból) fejlődik ki, helyileg agresszívebb lehet a BCC-nél, és mérsékelt hajlamot mutat a regionális nyirokcsomókba és távolabbi szervekbe történő metasztázisképzésre. Kezelésükben a sebészi kimetszés alapvető mindhárom típusnál, de előrehaladott vagy áttétes esetben a melanoma szisztémás immunterápiát vagy célzott terápiát igényel, míg a nem rezekálható BCC és SCC kezelésében speciális célzott szerek (például Hedgehog-gátlók BCC esetén) vagy immunterápia kaphat szerepet.
A daganatok kiindulási sejtje és biológiai jellemzői markáns eltérést mutatnak: a melanoma a bazális rétegben elhelyezkedő melanocitákból ered, míg a bazálsejtes karcinóma és a laphámrák a keratinociták rosszindulatú transzformációjából származó keratinocita karcinómák. A mátrix metalloproteinázok (MMP-k) vizsgálata során megfigyelték, hogy melanomában az MMP-3, MMP-9 és MMP-14 kifejeződése intenzív, ami a tumor kiemelkedő invazivitását és angiogenezisét tükrözi, míg bazálsejtes karcinómában főként a helyi sztróma átépülését szolgáló kifejeződés látható, áttétképzési potenciál nélkül.
Előfordulási gyakoriság és prognózis tekintetében a bazálsejtes karcinóma teszi ki a bőrdaganatok abszolút többségét, ezt követi a laphámrák, míg a melanoma a ritkább, de legmagasabb halálozásért felelős entitás. Diagnosztikai és sebészi megközelítésben a dermoszkópia mindegyiknél kulcsfontosságú az ép határokkal történő kimetszéshez vagy a Mohs-sebészethez, előrehaladott daganatok esetén pedig a melanoma gyakran BRAF- vagy MEK-gátlókra, illetve immunellenőrzőpont-gátlókra támaszkodik, míg a kiterjedt nem-melanoma bőrrákoknál a Hedgehog-útvonal gátlása vagy az anti-PD-1 kezelés jelent terápiás lehetőséget.
Hivatkozások
- Melanoma
- Melanoma: Pathogenesis and Targeted Therapy doi:10.1002/mco2.70566
- The Clinical Trial Landscape for Melanoma Therapies doi:10.3390/jcm8030368
- Global, regional and national burden of skin cancer from 1990 to 2021: Analysis of risk factors and prediction of trends in 2035. PMID 42410801
- Matrix metalloproteinase expression in basal cell carcinoma, squamous carcinoma, and melanoma: diagnostic and prognostic potential. PMID 42158425
- Skin Cancer: Diagnosis. PMID 42166763
- Non-surgical therapies for localized non-melanoma skin cancer in older adults: A review. PMID 42727392
- Basics of skin cancer: Types, diagnosis, and current challenges. PMID 42067315
- Skin Cancer: Screening and Prevention. PMID 42166762